Kínos

Sziasztok!
Nagyon szépen köszönöm a több mint 100 látogatót és az öt feliratkozót. Azt szeretném még kérni tőletek, hogy írjátok komikat, hogy tudjam, hogy milyen lett. :) Előre is köszönöm.
The Missus

A suli folyosója óra után, a legrosszabb. Mindenki próbál kijutni a termekből és az udvarra menni. Mindenki lökdösődik, hogy ő legyen az első és elfoglalja a legjobb helyet. Én a tömeg közepéből próbáltam a szekrényemhez jutni, ami nagyon nehéznek bizonyult. Mikor majdnem mindenki kiszállt a folyosóról már könnyebben oda jutottam a szekrényemhez. Martin jött felém, a suli menő sráca és az a srác aki suli után mindig elver a haverjaival és a barátnőjével Amy-vel. Martin arcán egy gonosz mosoly jelent meg, miközben engem figyelt. Én lehajtott fejjel álltam a folyosó közepén és a kezemben tartott könyveket kezdtem el babrálni. Most is bántani fognak. Csak ez az egy mondat járt a fejemben. Martin és a többi srác megállt előttem, én felnéztem rájuk és ők abban a pillanatban ellöktek. Vagy 4 métert csúsztam végig a hideg kövön mire megálltam. Fejem pár centire volt a kijárati ajtó sarkától. Martin lehajolt hozzám és a pólómnál fogva felhúzott és neki nyomott a szekrényeknek. Az összes szekrény lakatja a hátamba állt ami a közelben volt. Felszisszentem mire mindenki elkezdett röhögni.
- Mi van nyápic? Nem bírod? Jobb lesz ha elkezded szokni, mert most már ezt is bevezetjük. - mondta majd elengedte a pólóm mire én leestem a padlóra. Mind a 7-en elmentek, miután belém rúgtak. Jó pár percig feküdhettem a földön, mert megszólalt a csengő és mindenki rohant befele. Ugyan az a tömeg volt mint kifelé menet. Lassan feltápászkodtam és beraktam a könyveimet a szekrényembe és kivettem a következő órára valókat. Matek nem volt a kedvenc tantárgyam, de szerettem azon az órán ülni. A tanár sosem figyelt rám, akkor azt is megengedte volna, hogy aludjak. Egyik tanár sem figyelt rám. Az egész suliban csak egy szellem voltam, akit még a tanárok sem szívatnak. Dolgozat osztáskor mindig megkérdezik, hogy új diák vagyok-e. Nem vagyok egy maradandó emlék az emberek fejében. Leültem a helyemre ami az utolsó pad volt és körül néztem. Semmi sem volt érdekes fehér falak, fehérbe öltözött tanárok. Teljesen a dili házban érzem magam. Nem is értem miért járok suliba ha senki sem figyel rám, senkit sem érdeklek. Engem sem érdekel senki és nem figyelek semmire. Mr. Toucher volt a suliba járó lányok álma. A matek tanár a lányok szerint dögös volt és szegényt sosem hagyták békén. Nem volt egy szabad perce sem, mindig kellett korrepetálni valakit. Az órának vége lett amit egy egyre jobban irritáló csengő jelezte. Összeszedtem az összes cuccom és belepakoltam a táskámba. Vége a sulinak, jöhet a verés. A táskával a hátamon indultam el a suli mögé. Martin, a barátnője és a többiek már ott voltak. A táskámat levettem és letettem a fa tövébe majd elindultam. Mikor megtettem az első lépést egy kis kezet éreztem a vállamon, mire megfordultam. Ebba volt az. Ebba Minoles. Vörös haját egy virág koszorúval fogta le, feketés szemei teljesen eltért a fehér bőrétől.
- Miért mész oda hozzájuk? - kérdezte egy zavarodott arccal kísérve kérdését.  Meglepődtem, hogy egyáltalán beszélt hozzám valaki. Egy messzi kiáltás ébresztett fel.
- Héj, Styles! A barátnődet is hozhatod. - kiabálta Martin mire értünk küldött két nagy darab srácot akik elcipeltek minket hozzájuk.  - Ó hát ő itt a kis Ebbácska. Sajnos mivel hozzá szóltál Haroldhoz, téged is meg kell büntetnünk. - mondta majd végig húzta a mutató ujját Ebba állán.
- Marti.... - akartam mondani, de a mögöttem lévő hústorony befogta a számat. Martin hátra nézett Ebbától és szeme rám irányult. Oda jött hozzám mire a hústorony még erősebben fogott. Már csak a puffanását hallottam az öklös pofonomnak amit Martin adott le nekem.
- Styles, most elmondom a menet rendet. Mind kettőtöket szépen megalázunk, úgy, hogy majd egymás közelébe se fogtok menni, majd őt elengedjük, téged meg megverünk. Ha ellenkezel csak rosszabb lesz. - mondta majd belevágott a hasamba, mire én össze rogytam. Ebbához ment és levette a pulcsiját. Körülnéztem, hátha találok valamiféle kiutat, de teljesen mást láttam. Amy, Martin barátnője kamerázott, mindent. - Styles addig vetkőztetem Ebbát míg nem ágaskodsz. - mondta majd a pólóját is levette. Végig néztem rajta. Gyönyörű volt. Nem volt se kövér, se vékony. Pont jó volt. Csodálatos formás melleit egy fekete csipkés melltartó tartotta a fent. Rögtön beindult a fantáziám. Éreztem, ahogy kezdek nőni, és egyre kisebb lesz a nadrág. Próbáltam minél jobban felgyorsítani a folyamatot, hogy Ebba minél hamarabb szabadulhasson. - Hoppá már kész is? Ez gyors volt Styles. De ezt még levesszük. - mondta majd a melltartót is levette Ebbáról. Szegény lány már csukott szemmel állt a hús torony fogságában. Nagy nehezen végig néztem rajta és még mindig gyönyörű volt. Mellei fent maradtak, majd még feljebb húzódtak amikor a hústorony két karját a feje mellé húzta. Egy halk nyögés jött ki az ajkamon és még nagyobb lettem. - Ó a kis Styles egyre nagyobb. Amy, most kérlek segíts nekem. - mondta majd elvette a kamerát tőle és a helyére állt. Amy közeledett felém majd leguggolt és  kiszakította a cipzárt a nadrágomból, majd még nagyobb lyukat csinált. Martinra nézett aki csak bólintott neki és az alsónadrágomat is kiszakította. A barátom kiugrott a ruháimból, mire nekem tűzpiros lett az arcom. Mindenki engem nézett és ez még jobban zavarba hozott.
- Harry, te nagy vagy. - mondta Amy, majd vissza ment a helyére és visszavette a kamerát Martintól. Martin Ebba felé ment akinek még mindig le volt hajtva a feje és mellkasa fedetlen volt. Martin felemelte a fejét és a barátomra irányította Ebba szemét. Rá nézett, de nem legeltette rajta a szemeit inkább a szemeimbe nézett.
- Ebbát, engedjétek el. - mondat mire elengedték. - Várj, Ebba menj oda Styles-hoz és adj egy csókot neki. Nézzük ehhez mit szól. - mondta majd Ebbát a karjánál fogva oda rángatta hozzám és nekem lökte. Az engem fogó hústorony ellépett mögülem és Ebbán lökött még egy kicsit. - Gyerünk Styles ne légy gyáva.  - mondta Martin. Ebba az arcomat nézte.
- Nem így képzeltem el az első csókomat, de hajrá. Vagy azt akarod, hogy kinyírjanak. - suttogta Ebba, mire közelebb hajoltam hozzá és ajkaira nyomtam az enyéimet. Ajkai puhák voltak mint a mályva  cukrok és édesek mint a méz. Csodálatos volt. Én sem így képzeltem el az első csókomat. Most majd kinek mondhatom azt, hogy egy félmeztelen lánnyal csókolóztam először, miközben kint volt az emberem? Senkinek. Persze Dr. Flynn-nek majd el kell mondanom, de senki másnak nem.

Written by: The Missus